Oroszország volt egyszer egy ingyenes és nyílt internet, de az utóbbi években cenzúrázni kívánta, hogy mit és mit nem tudnak állampolgárai online elérni, a kínai kormányhoz hasonló módon.
Az orosz kormány áprilisban elrendelte a Telegram üzenetküldő alkalmazás betiltását. A távirat titkosítás útján biztosítja a felhasználók üzeneteit, de Oroszország az alkalmazás ellen léptetett életbe, mivel megtagadta a kormány számára a beszélgetésekhez való hozzáférést.
A Telegram betiltásának megkísérlése során Oroszország megakadályozta több millió IP-cím lefolytatását, befolyásolta az Amazon Web Services és a Google Cloud szervereket a folyamatban, és az ország szinte teljes internetét megszakította.
Oroszország 2017 márciusában azt is blokkolta, hogy a moszkvai Vörös téren tervezett illegális kormányellenes tüntetések előmozdításában vádolták őket. A kormány szerint a hallgatók tiltakozása jogellenes volt, mivel a szervezők korábban nem kérték engedélyt, és ezt okként használták az intézményellenes rendezvényt ösztönző webhelyek blokkolására.
Ezt az internetes cenzúrát számos törvény tette lehetővé, amelyet a 2011 végén és 2012 elején, amikor a Szovjetunió vége óta tartották a legnagyobb tüntetést a kormány elleni tömegtüntetésekre válaszul. A szociális média segítette a tüntetések megszervezését, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök kellően megjegyezte. Az egyik, 2012 végén elfogadott törvény felhatalmazta az orosz kormányt, hogy blokkolja az online tartalmakat.
Az oroszországi egyes online hangok elnémításának kísérleteit elősegíti az ország általános internetes hozzáállása. Egy 2016-os tanulmány megállapította, hogy az oroszok 60 százaléka szerint az internetes cenzúra szükséges. A felmérést egy független kutató cég végezte, és úgy találta, hogy a megkérdezettek mindössze 25% -a ellenzi az internetes cenzúrát.
Az oroszországi internet-hozzáférés azonban továbbra is nagyrészt elérhető, elsősorban annak cenzúrázásának nehézségei miatt. Putyin 2014-ben kijelentette, hogy oroszul épített internetet akar létrehozni, sőt az Internet márkaneve is egy „CIA-projekt”. Ez drasztikus lépés lenne az internet globalizációja felé, és arra ösztönözheti más országokat, hogy építsék ki saját hálózatukat másoktól.
Kínában a kormány gyors, háborúzatos megközelítést alkalmazott az internetes cenzúrához, felismerve, hogy annak ellenőrzése politikai és gazdasági előnyöket is jelenthet. A kínai internetet a világ többi részétől elszigetelve a kormány lehetetlenné tette polgárai számára a Facebook és a Google kedvelőinek való hozzáférést. Ez azt jelentette, hogy az ország internetes kultúrája eltérően fejlődött, és többek között a Weibo és az Alibaba kínai cégek is jól fejlődhetnek, és a nemzetközi versenytársak nem vitatják azokat. És természetesen a törvények korlátozzák az összes kormányellenes online véleménykülönbséget.
