Azóta, hogy az első magyar 1905-ben Nobel-díjat nyert, az ország további 12-et adott a gyorsítótárához. A tudósokkal, írókkal és közgazdászokkal, akiket mind a rangos díj kitüntetéssel tiszteltek, áttekintjük néhány magyar ikonikus Nobel-díjas nyertest.
Phillipp Lenard 1900-ban © AIP Emilio Segrè Vizuális Archívum, Amerikai Fizikai Intézet / Wikimedia Commons
Philipp Lenard
Fizika, 1905
„A katód sugarain végzett munkájáért”
Az első Nobel-díjas, Philipp Lenard, az Osztrák-Magyar Birodalom idején született. Életének első felében magyar állampolgárságú volt, és ebben az időben 1905-ben megnyerte a Nobel Fizikai Díjat, majd 1907-ben megszerezte a német állampolgárságot. A katódsugárral végzett munkájáért elismerést kapott, azonban Sokaknak emlékezett rá a náci rezsim idején az árja vagy a német fizika vezetőjeként betöltött későbbi posztjára, valamint a német tudomány vagy a „Deutsche Physik” fölénybe vetett szilárd hitére.
Barany Robert © Nemzeti Egészségügyi Intézetek / Wikimedia Commons
Bárány Robert
Medicine, 1914
„A vestibularis készülék fiziológiájával és patológiájával kapcsolatos munkájáért”
Bécsben, a magyar zsidó szülők született Bárány Osztrák-Magyar állampolgárságú volt, és a bécsi egyetemen orvostudományt tanult. 1914-ben kapott Nobel-orvosi díjat, ám az orosz hadsereg elfogta, miközben hadsereg orvosaként szolgált az első világháború alatt. Nem volt képes személyesen elfogadni díját. 1916-os szabadon bocsátása után részt vett abban az évben az ünnepségen, és megkapta a díját.
Richard Adolf Zsigmondy
Kémia, 1925
„A kolloid oldatok heterogén természetének bemutatására és az általa alkalmazott módszerekre, amelyek azóta alapvetővé váltak a modern kolloid kémiában”
Bécsben született és osztrák állampolgárságú Szigmondy szülei magyarok voltak. A fiatalkorban a tudomány iránt érdeklődő Szigmondy kulcsszerepet játszott a hasított ultramikroszkóp kialakításában, és 1925-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat kolloid oldatok kutatásáért.
Szent-Györgyi Albert © Fortepan / Semmelweis Egyetemi Levéltár / Wikimedia Commons
Szent-Györgi Albert
Medicine, 1937
„A biológiai égési folyamatokkal kapcsolatos felfedezéseiért, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalizálására”
A világ egyik legismertebb vitaminkiegészítőjét a magyar élettani orvos, Szent-Gyorgi Albert fedezte fel az 1930-as években. Az ország déli részén, a Szegedi Egyetemen dolgozva felfedezte a C-vitamint, Svirbely József kutató társával, és ez az, ami 1937-ben Nobel-díjat nyerhet neki.
George de Hevesy / Wikimedia Commons
George de Hevesy
Chemistry, 1943
„Az izotópok nyomkövetőként történő felhasználásával kapcsolatos munkájáért a kémiai folyamatok tanulmányozásában”
George de Hevesy magyar radiokémikus tudományos karrierjét a Budapesti Egyetemen kezdte, ahol kémiai tanulmányokat folytatott, mielőtt Európa különböző országaiba költözött. 1920-ban Koppenhágát otthonavá tette, mielőtt zsidó származásának köszönhetően a második világháború alatt Stockholmba költözött. Itt nyerte Nobel-díját.
Georg von Békésy
Medicine, 1961
„A cochleán belüli stimuláció fizikai mechanizmusának felfedezéseiért”
A budapesti iskolába járás után Békésy George, a magyar biofizikus tovább folytatta kémiai tanulmányait a svájci Bernben. Miután felkeltette érdeklődését a fül működésének a második világháború idején, először Svédországba, majd az USA-ban a Harvard Egyetembe költözött - ahol 1961-ben Nobel-díjjal tüntetik ki. Végül Honolulu-ban, Hawaii-ban telepedett le.
Eugene Wigner
Fizika, 1963
„Az atommag és az elemi részecskék elméletéhez való hozzájárulásáért, különösen az alapvető szimmetria elvek felfedezésével és alkalmazásával”
Míg 1902-ben Budapesten született és 1937-ig magyar állampolgárságú volt, Wigner amerikai állampolgárságúként 1963-ban nyerte el a Nobel-díjat. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Tudományi Egyetemen kezdte, mielőtt Németországba költözött tanulmányok. 1930-ban karriert kezdett az Egyesült Államok Princeton Egyetemen, 1937-ben honosított állampolgár lett. Folytatja a manhattani projektet, hogy elkészítse az első nukleáris fegyvereket.
Dénes Gábor 1988 magyar bélyegző © Magyar Posta / Wikimedia Commons
Dennis Gabor
Fizika, 1971
„Feltalálására és a holografikus módszer fejlesztésére”
A budapesti magyar zsidó szülőknél született Gabor az első világháború alatt Olaszországban szolgált, majd hazatért, hogy először a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd a berlini Charlottenburgi Műszaki Egyetemen tanult. Érdeklődése az elektronikai optika iránt karrierjének elején vált fel, és miután a második világháború alatt elmenekült a náci Németországból, posztjára került a brit Thomson-Houston cégnél. Ebben az időben, 1947-ben feltalálta a holográfiát, és az évek során fontos szerepet játszik annak fejlesztésében. Éppen ezért kapta meg 1971-ben a Nobel Fizikai Díjat.
John Harsanyi
Közgazdaságtan, 1994
„Az egyensúly úttörő elemzése a nem együttműködő játékok elméletében”
Keskenyen elmenekülve a dekoncentrációs táborba a Nyilas Kereszt alatt Magyarországon, mielőtt 1950-ben a kommunista rezsim alatt el kellett hagyni az országot, Harsanyi előbb Ausztráliába költözött, majd az Egyesült Államokba, hogy érdeklődjön a játékelmélet tanulmányozása kapcsán. közgazdaságtan. Ez az érdeklődés vezette végül 1994-ben a Nobel-díjat.
