A vietnami nyelvet gyakran úgy hangzik, mint a madárdal, kifejező virágzása és az, ahogyan úgy tűnik, mint egy kolibri szárnyai között, összerezzent. Azoknak a külföldieknek, akik csak most kezdik el megtanulni a nyelvet, ez reménytelenül érthetetlen érzelmi hangzásként hangzik. De az idővel és a kiképzett fülével a véletlenszerű csicsergésnek már értelme van. Íme néhány titok, amelyek segítenek megérteni a vietnami zenei minőséget.
A hangok
A vietnami nyelv tónusú, azaz a szó beillesztése megváltoztatja annak jelentését. A hangok szimbólumokként jelennek meg a szavak felett és alatt, formájuk pedig valójában azt jelenti, hogy a hangjának mit kell tennie. A hangok adják a nyelvnek zenei minőségét. Amint a szavak kiszivárognak, a hangok lebegő hangok között mozognak, és enyhe zajok hallanak olyan hangot, mintha valaki megdöbbent a gyomorban.
A vietnami nyelven használt hat hang © Herr Klugbeisser / WikiCommons
Magasabb lapos hang
Angolul általában olyan hanggal beszélünk, amely alacsonyabb, mint a vietnami semleges hang. Emiatt még a rutin vietnami beszélgetés is izgatottan hangzik. De amikor a vietnami emberek elkezdenek angolul tanulni, általában monotonnak hangzik. Mivel az angol szavak nem változtatják meg szó szerinti jelentést különböző intonációkkal, a vietnami tanulók gyakran unatkoznak, miközben beszélnek. Körbefordítva az angol anyanyelvűek úgy érzik, mintha énekelnének, amikor vietnami hangokat használnak.
A vietnami piacokat tompa fecsegés töltötte be © Andy Wright / Flickr
Nincs záró mássalhangzó
A vietnami beszélõk nem mondják ki a legtöbb mássalhangzót. Ez a vietnami egyik legnagyobb kihívást jelentő szempont, amellyel az új tanulók küzdenek, mert angolul kiejtjük a legtöbb záró zajt. Mivel nincsenek vietnami nyelven, a szavak hajlamosan dobnak végtelen dobverésbe, és utána maradnak, ha elveszíti a ritmust.
A vietnami ritmust saját maga jellemzi © salajean / redőnyök
A vietnami nem mindig úgy nézett ki, mint manapság
A vietnami nyelv manapság viszonylag új. A 17. század előtt a vietnámi kínai betűkkel készült. Alexandre De Rhodes, a jezsuita misszionárius készítette először a vietnami latinizált változatot, amely latin (vagy római) betűket használt a kínai szimbólumok helyett.
Az új rendszer a vidéki térségekben sok éven át nem haladt előre, ám a 20. század elejére a francia gyarmati uralom alatt a vietnami, ahogyan azt ma felismerjük, végül felváltotta a régi rendszert. Manapság a vietnami ismerősnek tűnik az angolul beszélők számára, ám vannak néhány fontos különbség.
A három különféle A betű betűje vietnami nyelven © David McKelvey / Flickr
