A városi kérdésekre megoldást keresve, a szennyezéstől a vízmegőrzésig, Abu Dhabi-tól Arizonáig tartó technológiai evangelisták a nulláról készen állnak az „intelligens városok” építésére. De kinek készülnek?
Abu Dhabi sivatagában fekszik egy olyan város, amely annyira déli, mint metropolisz.
![Image Image](https://images.couriertrackers.com/img/tech/0/are-ready-made-quotsmart-citiesquot-answer-our-urban-problems.jpg)
Az Abu Dhabi Future Energy Company megbízásából eredetileg a fenntartható városfejlesztés „zöld tervét” számolták el, a Masdar City megbízásából mutatta be az olajfüggő ország átmenetet egy fenntarthatóbb, csúcstechnológiai jövőbe.
A tervrajzok szerint a 22 milliárd dolláros fejlesztésnek gyalogos autómentes utaknak, vezetõ nélküli elektromos shuttle-hálózatnak, irodaépületeknek, amelyek széltornyokként megduplázódtak, és egy hatalmas napenergia-üzemnek kellett otthont adnia, amely a sivatagi homokos foltot a világ elsõdé alakítja. „nulla hulladék, nulla szén-dioxid-kibocsátású város”.
A Masdar City építés alatt áll 2012-ben © Jan Seifert / Flickr
![Image Image](https://images.couriertrackers.com/img/tech/0/are-ready-made-quotsmart-citiesquot-answer-our-urban-problems_1.jpg)
Manapság, több mint egy évtizeddel az építkezés megkezdése után, az utópikus jövőkép továbbra is fennáll, leginkább a sajtóközlemények és a művészek előadásainak szövegeiben.
Az tervrajzok messze nem állnak készen, a járművezető nélküli árutovábbítási rendszer tervét két állomás után elhagyták, és a városközpont - 2, 3 négyzetkilométerrel a tervezett város mindössze 7% -áig - elsősorban egy ritkán lakott irodaparkként és campusként működik a célra épített Khalifa Tudományos és Technológiai Egyetem. Míg a városban 50 000 főállású lakosnak volt a terve, a kevesebb mint 1000 hallgatóból álló átmeneti csoport hívja a fejlesztési otthont.
A Masdar szomszédság fejlesztésének művészi megjelenése © Masdar
![Image Image](https://images.couriertrackers.com/img/tech/0/are-ready-made-quotsmart-citiesquot-answer-our-urban-problems_2.jpg)
A kritikusok számára a Masdar City üres utcái jelentik a kész város elképzeléséből hiányzó alapvető alkotóelemet: az embereket.
A célzottan szellemvárosok problémája nem egyedi. A 2000-es évek elején Dél-Korea 40 milliárd dollárt öntött a kész Songdo városba, amelyet 1500 hektárnyi Sárga-tengeri mocsaras földre építettek. Manapság a város csak a töredékének ad otthont a fejlesztõk remélõinek. Indiában a 30 milliárd dolláros butikváros, Lavasa félig épült, és több mint egy évtizeddel az építés megkezdése után aluléptetett.
Az indiai Lavasát úgy tervezték, hogy úgy néz ki, mint az olasz Portofino © Dinodia / Corbis
![Image Image](https://images.couriertrackers.com/img/tech/0/are-ready-made-quotsmart-citiesquot-answer-our-urban-problems_3.jpg)
Az 1970-es években a fejlesztők megkezdték az építkezést az Arcosanti-n, egy kísérleti arizonai székhelyű „városi laboratóriumon, amely az épített környezet radikális átszervezését célozza”. 1976-ban a Newsweek magazin a projektet „a mi időnkben elvégzett legfontosabb városi kísérletnek” nevezte. Manapság az Arcosanti csak 5% -ban teljes. Lakossága 80.
„A kész városok általában bomlanak, mert hiányzik a helyérzék, a hitelesség és a megkülönböztethetőség. Olyanok, mint egy város Epcot verziója ”- mondta Tom Jones, a Smart City Consulting alapítója a Business Insider-nek. "Természetesen a kész város általában nem engedi, hogy a környékek organikusan növekedjenek."
Arcosanti © Wikimedia
![Image Image](https://images.couriertrackers.com/img/tech/0/are-ready-made-quotsmart-citiesquot-answer-our-urban-problems_4.jpg)
Ennek ellenére a világ minden tájáról a fejlesztők előmozdítják az ötletet.
Arizonában, Mt. A Lemmon Holdings, a Bill Gates Cascade Investment LLC befektetési vállalkozásának leányvállalata 2017-ben 80 millió dollárt költött földterület megszerzésére, amelyre egy újabb „intelligens város” felépítését tervezik a sivatagban. Torontóban a Google anyavállalata, az Alphabet jelenleg Quayside-t fejleszti, egy „internetes várost”, amely „az ipar utáni innovatív városfejlesztés világszínvonalú archetípusává válik”, és „a fenntartható szomszédság mintájává válik a világ minden városában”, a cég szerint.
Ahhoz, hogy ezek az új projektek sikeresek legyenek, egyértelmű, hogy fejlesztőiknek meg kell értenie, hogy a városi homlokzat létrehozása nem ugyanaz, mint egy város létrehozása. A kiszámítható, a célra épített metropoliszok mind történelmileg nem voltak képesek a teljes munkaidős népesség vonzására. A városi központok valódi újbóli elképzelése érdekében a tervezőknek és fejlesztőknek fontolóra kell venniük és konzultálniuk kell azokkal az emberekkel, akiket szeretnének élni. Sőt, még jobb, ha pénzüket és erőfeszítéseiket a már meglévő városok fejlesztésére összpontosíthatnák.