A „20 40 év alatti irodalmi fordítónk” részeként interjút készítettünk Kareem James Abu-Zeid arab nyelvű irodalmi fordítóval.
Lefordította az írókat Libanonból, Marokkóból, Irakból, Palesztínából és Egyiptomból
Legutóbbi fordítások: Rabee Jaber vallomások (Libanon), Najwan Darwish semmi mást nem veszít: Válogatott versek (Palesztina)
Kitüntetések: Fulbright kutató munkatárs; a Poetry magazin 2014. évi fordítási díjának nyertese
Olvassa el: „Reklámozni akar” verset Najwan Darwish
Mit fordít jelenleg? Jelenleg két projekten dolgozom, és valójában csak a múlt héten küldtem mintákat a kiadóknak mindkettőjük számára. Az egyik egy új és válogatott vers, Najwan Darwish palesztin költő, egy költő, akinek a munkáját nagyon szeretem. Az első angol nyelvű könyve, a Nothing More to Lose, nagyon jól sikerült, ezért izgatottan örülök, hogy egy második könyvével dolgozom. A palesztin írók fiatalabb generációjának élvonalában áll, és munkája merész és váratlan módon újradefiniálja az „ellenállás irodalom” körvonalait.
A másik jelenleg fordításra kerülő projektet „Mu'allaqat” -nek hívom, és kísérletileg az angol címet kaptam: A függő versek: Az iszlám előtti költészet tíz klasszikus műje. Ez az iszlám előtti (6. és a 7. század eleje) arab költészet leghíresebb gyűjteménye, versek, amelyeket állítólag a Mekai Kaaba szent fekete kőjéből lógtak hírneve miatt, és részletezik a gyakran kemény és könyörtelen sivatagi élet az úgynevezett Arab-félszigeten.
Milyen megközelítést vagy eljárásokat alkalmaz a fordítás során?
Nem vagyok biztos benne, hogy van-e önmagában egy konkrét „megközelítés”, de van néhány egyszerű iránymutatásom, amelyek irányítják a folyamatot, különös tekintettel a költészetre (bár ezek vonatkoznak a prózára is): Először is, bár a témák és témák A szöveg (és még néhány kifejezés) idegen lehet, a lefordított szöveget mindig úgy kell olvasni, mintha egy angol nyelvû költõ írta. Más szavakkal, úgy hangzik, mint egy kivételes angol költészet, ami azt jelenti, hogy szükség lehet bizonyos „áldozatokra” vagy jelentéktelen változtatásokra a jelentés vagy a szerkezet szempontjából. Számomra a fordító semmilyen körülmények között sem szabad elárulnia a szöveg költői minőségét - a költés minősége a vers lényege. Ez az elsődleges kritérium. Ha ez teljesül, akkor bekerül a másodlagos kritérium: Tartsa a fordítást a lehető legközelebb a forrásszöveghez, de az első kritérium soha nem árulja el.
Milyen művekbe vagy régiókba vonzódik?
Mostanáig hajlandó voltam olyan szerzők felé vonzódni, akiknek munkáit még soha nem tették közzé angolul - szeretem először a szerzőket bevonni az angol nyelvű világba. Jelenleg inkább a költészetre (vagy a stílusukban rendkívül költői prózára), és még inkább azon költői alkotásokra hajlok, amelyeknek valamiféle szellemi oldala is van. Lenyűgöző meditációs gyakorló vagyok, és az elmúlt néhány év nagy részét néma visszavonulásokra költöttem, ezért remélem, hogy elkezdek fordítani néhány nagy klasszikus arab misztikus költő alkotásait, amint a jelenlegi projekteim túl vannak még soha nem fordítottak angolra korábban, meglepően.
Kik vagy mit nem fordító írók vagy művek, akiket angolul szeretnének látni? Miért?
Szeretném, ha még néhány klasszikus arab irodalom nagyszerű művei megjelennének folyékony fordításokban és széles nemzeti elosztású sajtóban, ahol valójában a tudományos körökön kívül lehet olvasni. Úgy gondolom, hogy ez része lesz a fordítóként végzett munkámnak az elkövetkező néhány évben - megpróbálom behozni néhány ilyen művet a világirodalom úgynevezett „kánonjába” (és úgy gondolom, hogy ehhez fontos a terjesztés). Az angol nyelvű világ legtöbb emberének, még az irodalmi háttérrel rendelkezőknek is, csak két klasszikus arab szövege van: a Korán és az 1, 001 Éjszaka. A fentiekben már említettem az iszlám előtti arab költészet fő gyűjteményét, amely szerintem teljesen lenyűgöző, és szerintem új és élénk angol nyelvű fordításra van szüksége. Sok más mű is létezik (és más fordítók megkezdték a munkájukat némelyikén), de inkább a költészetre koncentrálok, így kezdtem gondolkodni az arab egyik leghíresebb misztikus költőjének munkájának fordításán. nyelvnyelvi hagyomány, Mansour al-Hallaj, akit kínoztak, majd kivégeztek Bagdadban, 922-ben, azért, hogy elkíséreljék az istenkáromló szavakat: „Én vagyok az igazság”.
Melyek az érdekesebb irodalmi fejlemények abban a nyelven vagy régióban, amelyről fordítasz?
Nagyon sok irodalom érkezik az egész Közel-Keletről, tehát nekem nehéz beszélni a régió egészében zajló fejleményekről. De különösen a palesztin költészet (és talán az arab költészet tágabb értelemben vett) vonatkozásában úgy érzem, hogy megváltozott az érzékenység a 20. század második felében uralkodó költészet szempontjából. A nyílt (antagonista) ellenállás költészete és a hősies álláspontot képviselő költészet úgy tűnik, hogy most átadja a költészetnek, amely gyakran ironikusan és humorosan alkalmazza a gyakran szélsőséges körülményeket - ezeket a műveket költői „fekete komédianak” tekintem. Ez csak egy fejlemény, de ez fordítóként érzem magam.
Mi a legutóbbi fordítási kihívás, amellyel szembesültél?
Itt teljesen őszinte és őszinte legyek: Az egyik legnagyobb évelő kihívás, amellyel szembesülök, a finanszírozás. Habár nemrég fejeztem be PhD diplomámat, úgy döntöttem, hogy nem választom a hivatali idejű akadémiai útvonalat (vagy egyelőre semmit sem tanítok), ami azt jelenti, hogy jelenleg minden jövedelem szabadúszó fordításból és szerkesztésből származik. Mivel az irodalmi fordítás általában kevesebbet fizet, mint más fordítási munkák, gyakran irodalmi projektemet kell egyensúlyba hoznom más fordítási projektekkel (gyakran francia vagy német nyelven), amelyek lehetővé teszik számlám fizetését. Pontosabban, az iszlám előtti költészet nagy gyűjteményének fordítására irányuló projekt technikailag új fordítás, amely különösen megnehezíti a külső támogatások biztosítását, mivel ezek a szervezetek általában inkább vadonatúj fordításokat támogatnak. A finanszírozás kérdése valószínűleg inkább életbeli kihívás, mint önmagában a fordítási kihívás, ám ez jelentős hatással van arra, hogy milyen projekteket tudok vállalni.
