Az angolok már régóta tréfáltak arról, hogy a franciák „békák”, de a franciák ezzel párhuzamosan sértik az angol „sült marhahúst” (rostbif), ezt a kifejezést nyelvi eredetük évszázadok óta tartja számon. A brit vasárnapi sült vacsora nem teljes egy szelet sült marhahús nélkül, és a francia szemében ez a szeretet egy egész nemzetre jellemző. A nyelvi szakértő, Richard Coates, a Sussex Egyetem professzora rámutatott ennek a kifejezésnek az eredetére Nagy-Britannia gasztronómiai örökségében, mivel mind a brit ízlés, mind a hagyomány szimbólumává vált.
Sült marhahús Pixabay
"A Rosbifs az angol jelévé vált a franciák szempontjából a 18. században, pusztán azért, mert ez nagyon népszerű főzési módszer volt" - mondta a BBC-nek. - Ezt a stílust kezdték alkalmazni más, ugyanilyen módon főzött húsokra, tehát a rosbif de mouton és az ilyen fajta is lenne.
1850-re azonban ezt a kifejezést kiterjesztették magukra az angolokra is, nemcsak főzésükre. Amint William Makepeace Thackeray a The Virginians-ben írta: "Csak a fehér kokkádom és kabátam megmentett engem a sorsomtól, amellyel a Rosbifs másik szentgyalkája méltóan találkozott."
Egyesülés tehéntel: miért hívják a franciák az angol rostbif-et © Kat Smith / Pexels
A szó eredete nem az a célja, hogy sértse, hanem csak a hagyományos étkezési szokásokat. Néhány nyelvész azonban azt sugallja, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország közötti heves viták a brit marhahús kapcsán, amikor Franciaország illegálisan tartott behozatali tilalmat, amelyet az EU többi része feloldott, valószínűleg „új életet adott a sértésnek”.
Szótár Tanítsa meg a definíciót könyvtanulás
A Faji Szilárd-adatbázis több száz ilyen kifejezést sorol fel, beleértve az afgánok „sáskák evőit”, az alaszkai „lazachalakat” és a magyarok „gulyásfejeit”. Noha nem tűnnek sértőnek azoknak az embereknek, akik ezeket a kifejezéseket alkották és használják, a kérdéses országok határozottan sértőnek tekintik őket.
